Gyerekek baseballoznak, ahelyett hogy valamit játszanának inkább.
Wednesday, January 17, 2007
Sunday, January 14, 2007
13 - Wired
Ludd tábornok számára ez tömör kudarcélmény lenne, engem viszont ez a hideg, embertelen kábeltömeg kellemes bizsergéssel tölt el. Konkrétan azért, mert pont ezzel a rakás fémmel, ami 10 éve még a befele fordultságot képviselte most képes vagyok bárkit elérni a világon, bármilyen információhoz hozzáférni, és prodiktívan intézni a dolgaimat. Ehhez persze az kell, hogy tisztában legyek azzal, hogy ez csak egy eszköz, amit okosan használva elérhetjük a célt, vagyis a másokkal való kapcsolatépítést, és a személyi fejlődést.
11 - Back to the Dojo
Év első edzése. Egészen vártam a hosszú szünet után. Egyik hajnalban, talán épp szilveszteri buli után elgyakoroltam a katákat a koli előtt, kellemes volt az idő, világos volt már, és még senki sem volt az utcán, ideális körülmények a gyakorláshoz.
Attól még, with all the respect, ez az első edzés elég szar volt.
9 - Escape
Az új év első napja a cégnél körülbelül olyan színes volt mint ez a lépcsőház. Mindenesetre vége, az ajtón túl már a friss levegő vár, ha kijutok. A rohadt ID kártyát mindig az asztalomon felejtem ugyanis. Na ma nem, oké, friss levegő, egy kis hideg, az helyretesz...
Wednesday, January 10, 2007
7 - Bar Satoh
A döntő ok, amiért összeségében nem negatív benyomással tértünk haza Oszakából.
Barry Eisler Rain Fall c. könyvében áthelyezte ezt a bárt Tokióba, mivel két éves oszakai tartózkodása közben annyira megszerette a helyet fantáziadús whisky kínálata, választékos jazz zenéje, és összeségében a hangulata miatt. A képen látható Satoh-san, az üzlet tulajdonosa negyedévente Skóciába zarándokol, hogy feltöltse készleteit. Egyébként egy visszavonult üzletember, aki megunta a hajtást, és mivel világéletében szerette a jó whiskyt és a jazz zenét, kézenfekvő volt, hogy egy whisky bárt nyit.
Se.
Ez ugyanis a Bar North, a Bar Satohtól két saroknyira. Csak egy címünk volt a helyről, térkép nem, úgyhogy ezt találtuk meg először. Pontosan olyan volt belülről, mint ahogy Barry Eisler leírta, úgyhogy rögtön tudtam (rosszul) hogy jó helyen járunk. Mikor elbeszélgettünk a pincérrel, akkor derült csak ki, hogy nem. Udvariasan felvilágosított minket, hogy hol találjuk a Bar Satoh-t, kellemesen elfogyasztottuk az italunkat, majd elköszöntünk.
A Bar Satoh meg basszameg zárva volt, lévén vasárnap. D'oh!
powered by performancing firefox
5 - Seems Like WTF...
...de valójában valami 1500 szarvas él Narában, az emberek között mászkálnak az utcán, az idióta turisták (mint például mi) meg etethetik pénzért. Nem csupán duplaplusszübercukiság, hanem egyben szent állat is.
Tuesday, January 2, 2007
Subscribe to:
Posts (Atom)
